Bár a Nyári Conról egy rövidebb önálló postot is írok, úgy döntöttem, hogy a számomra legérdekesebb részekről külön cikket fogok írni. Blogom eddigi olvasói pedig minden bizonnyal tudhatják, hogy rajongok a kulináris élvezetekért, és ezen belül pedig – otakuságomból kifolyólag – a japán ételekért.
Régebbi írásaimat olvasgatva a kedves Olvasó részletesebb beszámolókat találhat a Planet Sushi étteremről, ők nem vettek részt a Conon. Továbbá egy hosszabb cikk erejéig már beszámoltam a Takebayashi étteremről is. Most először ezt szeretném bővíteni néhány gondolattal, majd következzen a lényeg, a két újdonság: a Fuji és a Sensei.
Takebayashi: Jó szokásuknak megfelelően ők a Con hivatalos sushisaik. Idén is mind a három napon kinn voltak. A Matsuri-napon az étteremnek kinevezett nagysátorban. A két conosabb napot pedig a mangakissában töltötték az étterem mesterszakácsai. Továbbra is a jól bevállt szisztéma szerint dolgoztak: minden alapanyagot hoznap magukkal és helyben, az ember szeme láttára alkoltják meg azt amit kérünk. Ez mindenképpen egy jó technika, de erről majd inkább egy picit később. Arra nem emlékszem, hogy az előző conon is volt-e már meleg ételük. Most hoztak magukkal teriyaki-s húsgombócokat és yakitorit. Az utóbbit ma sikerült meg is kóstolnom, csak úgy falatozás céljából egy darab pálcikával. Az íze teljesen rendben volt, az ára is. (Sajnos árakról nehezen lehet beszélni, mivel minden étterem a Conra speciális akciós árlistát állított össze, tehát amiket ott fizettünk, az bőven az éttermi árak alatt van, természetesen a színvonal maradt az eredeti. :D)
Mivel a Bambuszligetesek igazából sushit hoztak mind a három napra és tavasszal meg az étteremben már kóstoltam a kedvenc tálat, ezért tegnap a zensai összeállítást választottam. Ez három darab nigirit (lazac, tonhal, tintahal) és 6 darab lazacos makit tartalmaz. A tálalás ugyancsak Conos volt: szép kék sushihoz tervezett műanyagtányéron. Az ízekkel továbbra is meg voltam elégedve, a látvány is rendben volt, bár egy ilyen fapadosabb “bevezető a sushiba” tálon nincs mit cicomázni. Ma valami izgalmasabbra vágytam, így a nagy sushitekercs összeállítást választottam. Ez 8 darab kívül alga belül több rízs, préselt rák, tojás, uborka, spárga egyben makit tartalmaz. A mérete pont akkora, hogy egy magamfajta nagyszájú 😛 ember meg tudja emészteni, ennél nagyobbal már nehezen lehetne megbírkózni. Az ízek most is teljesen rendben voltak. Természetesen mindenhez jár a pálca, wasabi, gyömbér, szója.
Így összefoglalva a Takebayashi éttermet továbbra is mindenkinek tudom ajánlani sushizáshoz. Egyéb ételeiket még nem kóstoltam. Majd a sushifutar.hu szolgáltatásukat egyszer kihasználva tesztelem a többi lehetőséget is.
A Bambuszliget táljairól fotókat sajnos nem készítettem, így azokat most nem tudom feltölteni sem, majd valamikor ha újból lesz alkalmam fogok csinálni mindenképpen.
Fuji: kezdjük a két étterem közül azzal, amelyikre a leginkább vártam. Nagyon jó beharangozás volt a rózsadombi csodának az AS-ben megjelent cikk, így nagyon vártam a lehetőséget a próbára. Ez pedig a Matsuri-nap délutánján következett be, amikor is egy rövidebb sorbanállás után elöször kiderült, hogy már elfogyott, amit szerettem volna. Ugyanis ők úgy dolgoztak, hogy mindent a csatárka utcai konyhán készítettek el és a PeCsába futár hozta ki az elkészült ételeket. Nos ez egy eléggé nagy probléma volt, ugyanis nem számítottak rá, hogy egy japán kulturális rendezvényen az emberek nagy része nem a Meki étkeit fogja megkóstolni, hanem a keletibb ízeket. Így meglepő módon nem csak sokat kellett várni a futárra, de amikor megjött akkor is csak 10 doboz bentót hozott magával. Az pedig pár perc alatt el is fogyott. No de ennyit a panaszkodásról, sokat kellett várnom, de megérte. Teljes mértékben.
Lazacos bentot kaptam (más akkor nem is volt) fokhagymás pirított rízzsel. A szakácsok pedig nem sajnálták a tál rekeszeiből a különböző kiegészítő finomságokat. Úgy megtömték a bentós dobozt, hogy bárki bőven jól lakhatott vele. És hogy milyenek voltak az ízek? Nos azt kell, hogy mondjam, hogy le a kalappal! Ilyen finom tojáslepénnyel még nem találkoztam, a bab, a lazac és a rízs is tökéletes volt. Az ízek teljes mértékben passzoltak. Egyszerűen leesett az állam. Most már én is látom, hogy nem véletlenül hallok mindenkitől csak dícsérő szavakat, amikor ezt az éttermet emlegetik. Ezeket a bentókat bárkinek teljes szívből tudom én is ajánlani, még a kicsit magasabb árak ellenére is. (Bár a Conon eszméletlenül olcsón hozzá lehetett jutni egy dobozhoz.)
Azt nem garantálom, hogy az étterembe is a közeljövőben el fogok látogatni, mert amúgy télleg nem egy olcsó mulatság, de ha valaki meg tudja magának engedni, akkor mindenképpen ide menjen.
Mint most megtudtam a Conon a tulajdonosnak van még egy étterme, egy sushi-bár a Rózsakert bevásárlóközpontban, ami mellett egy japán alapanyagokat, kellékeket árusító boltot is üzemeltetnek. Ha lesz egy kis időm és lehetőségem, oda is el fogok vándorolni.
Sensei: következzen végül az utolsó étterem. Karin koncertjének a végére annyira megéheztem, hogy gondoltam, hogy őket is tesztelem egy rövidebb étkezés erejéig. Napközben hallottam, hogy nem csak a Fuji, de a Sensei is gondban volt a mennyiségekkel, ők is mindent már készen hoztak oda az étteremből. Sushiból például egy nagy hajót töltöttek meg és arról lehetett vállogatni hármasával. Így nem csoda ha hamar elfogytak az étkek. Állítolag a yakitori tartott ki a legkevesebb ideig. Így mire 9kor odaértem, már egy majdnem kifosztott pulttal áltam szembe. Végül úgy döntöttem hogy a yaki sobát kóstolom meg, ami egy japán tészta hússal és zöldségekkel. Az erről készült fotót mellékelem. Az íze remek volt. Az ára is jó volt (sokkal jobb mintha a Mekiben vettem volna ugyanennyi mennyiséget). Még szórólapot is kaptam, amivel tudok házhozszállítást kérni, ugyancsak relatív jó árakon. Még utána ettem egy kis adag japán piskótát is, melyek közé babpüré van kenve. Azzal is teljesen meg voltam elégedve. Bátran merem ajánlani a kedves Olvasóimnak.
Végezetül pedig következzen egy kép a hajóról megtömve maki tekercsekkel. Remélem sikerült mindenkinek meghoznom az étvágyát és a kedvét is, hogy kipróbálja ezeket az éttermeket is!
Ivi Blogol 
A Takebayashis yakitori nagyon finom volt, de háromszor visszakérdeztek, amikor mondtam, hogy szójaszósz nélkül kérem. 😀 Az ára meg tényleg nagyon fair volt, csodálkoztam is. Előző conon, emlékeim szerint, nem voltak meleg ételeik, ezért most kifejezetten örültem, hogy ezen változtattak. (A sushit most valahogy nagyon nem kívántam, és bent csak szendvicseket és chipset lehetett kapni, ki meg nem akartam menni kajáért. ^^”)
Sensei-t biztos, hogy ki fogom próbálni, mert az árak itt a legszimpatikusabbak, a többit valószínűleg a diák-bevételem nem bírná, ezért egyelőre sztornó. 🙂
A Sensei és a Suhsifutár.hu is még a diákbarát kategóriába tartozik. A többi helyen szép végösszegek ki tudnak jönni. A Fuji meg olyan, hogy a legtöbb normál fizetéssel rendelkező ember se biztos, hogy meg tudja magának engedni.